A nemzetközi szállítási feltételek megismerése

Útmutató a Nemzetközi Kereskedelmi Feltételek (INCOTERMS 2010) szabályaihoz

1 Áttekintés

A kihívás

Tudnod kell, ki a felelős a közted és az új exportpiacod közötti adásvételi szerződéssel kapcsolatos valamennyi költségért és kockázatért. A világszintű adásvételi szerződések részét képező nemzetközi szállítási feltételek ismeretével csökkenthető a saját magadat és a termékeid vevőit érintő bizonytalanságok és félreértések száma.

A cél

A közted és a vásárlóid közötti kölcsönös kötelezettségek megismerése.

Nemzetközi Kereskedelmi Feltételek: mindkét fél jól jár

A Nemzetközi Kereskedelmi Feltételek (INCOTERMS) szabályait a nemzeti határokon átívelő áruforgalomra vonatkozó nemzetközi adásvételi szerződésekben előforduló félreértések megelőzésére hozták létre.

A szabályokat a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara hozta létre és fogadta el. A szabályok egyértelműen meghatározzák mind az eladók, mind a vevők kötelezettségeit, hogy megkönnyítsék a világszintű értékesítést, és csökkentsék a jogi komplikációk kockázatát. Rendeltetésük a kereskedelem megkönnyítése, és nem az akadályozása.

Az INCOTERMS-et rendszeresen frissítik, hogy lépést tartson a nemzetközi kereskedelem fejlődésével. Az INCOTERMS 2010 szolgál a szabályok legújabb verziójaként (az INCOTERMS 2020 nemsokára jelenik meg), és a módosítások a következőket veszik figyelembe:

  • a vámmentes övezetek számának növekedése;
  • az elektronikus kommunikáció használatának növekedése az üzleti tranzakciókban;
  • erőfeszítések az árumozgás biztonságának növelése érdekében;
  • változások a szállítás gyakorlatában.

A nemzetközi szállítási feltételek azért kerülnek bele a világszintű kereskedelmi szerződésekbe, hogy mind az eladó, mind a vevő elkerülhesse az abból a kérdésből fakadó költséges félreértéseket, hogy ki felelős az adásvételi szerződés költségeinek és kockázatainak vállalásáért.

A költségek és kockázatok az alábbiakra vonatkozhatnak:

  • Áruszállítás
  • Biztosítás
  • Vámkezelés
  • Fizetendő díjak

Tipp

Az INCOTERMS olyan hárombetűs kereskedelmi feltételeket jelent, amelyek az exportpiacokra való áruértékesítéssel kapcsolatos szerződésekben szereplő üzleti feltételekre vonatkoznak.

A feltételek egyértelművé tétele az exportőrök számára

Új országba vagy akár új régióba való kivitel esetén fennáll a félreértések kockázata, mivel az egyes országok különbözően értelmezhetik az áruértékesítésre vonatkozó üzleti gyakorlatokat.

A szabályok egyértelműen megmagyarázzák az áruértékesítési szerződésekben lévő üzleti gyakorlatokra vonatkozó, hárombetűs kereskedelmi feltételeket.

A feltételek elsősorban a vevőiknek árut szállító exportőrök feladatait, költségeit és kockázatait írják le.

Az INCOTERMS-szabály az eladott áruk típusához, a használt szállítóeszközökhöz, valamint az eladó és a vevő egyéb kötelezettségeihez igazodik, és magában foglalhatja a biztosítást vagy a vámkezelést.

Mi az INCOTERMS feladata (és mi nem)?

Először is, az INCOTERMS nem helyettesíti az adásvételi szerződést. Csupán egyértelművé teszi, hogy:

  • az adásvételi szerződésben melyik fél köteles gondoskodni a szállításról;
  • mikor adja át az eladó az árut a vevőnek;
  • mely költségekért felelősek az egyes felek.

Az INCOTERMS nem foglalkozik az áruk tulajdonjogának átruházásával vagy a szerződésszegésből fakadó problémákkal. Ezeket általában az adásvételi szerződés vagy a szerződést szabályozó törvény szabályozza.

Az INCOTERMS 2010 szabályai és Te

A saját kötelezettségeid és a vevő kötelezettségei egymás tükörképei. A kötelezettségeket személyesen vagy más felek, például szállítók vagy árufuvarozók útján is meg lehet valósítani. A szerződő felek (Te és a vevőd) egyéni kötelezettségei az alábbiakban olvashatók.

A Eladó kötelezettségei B Vevő kötelezettségei
A1 Általános kötelezettségek B1 Általános kötelezettségek
A2 Licencek, meghatalmazások, biztonsági tanúsítványok B2 Licencek, meghatalmazások, biztonsági tanúsítványok
A3 Szállítási és biztosítási szerződések B3 Szállítási és biztosítási szerződések
A4 Leszállítás B4 Átvétel
A5 Kockázat átszállása B5 Kockázat átszállása
A6 Költségviselés B6 Költségviselés
A7 Vevőhöz intézett értesítések B7 Eladóhoz intézett értesítések
A8 Szállítási dokumentum B8 Kiszállítási igazolás
A9 Ellenőrzés, csomagolás, címkézés B9 Áruk vizsgálata
A10 Információnyújtás és tájékoztatás a kapcsolódó költségekről B10 Információnyújtás és tájékoztatás a kapcsolódó költségekről

2 A 2010-es INCOTERMS-szabályok ABC-je

A 2010-es INCOTERMS-szabályok két külön csoportba sorolhatók.

Az első szabálycsoportba az a hét szabály tartozik, amely függetlenül alkalmazható a szállítás típusától és a kiválasztott szállítási eszközök számától. Ezek a szabályok akkor alkalmazhatók, ha az exportált áru szállítása részben hajón történik.

A második szabálycsoportban mind a kiszállítási pont, mind az a hely, ahová az árut szállítják az áru vevőjéhez, azok tengeri vagy belvízi utak kikötői. Ilyen például a Liverpoolból Marseilles-be való exportálás.

Az alábbiakban azoknak a hárombetűs kereskedelmi feltételeknek a listája olvasható, amelyek az exportpiacokra való áruértékesítéssel kapcsolatos szerződésben található üzleti feltételekre vonatkoznak.

A hárombetűs szabályok alatt magyarázatot olvashat arról, hogy az egyes szabályok mit jelentenek az eladóra, valamint a vevőre nézve.

Az INCOTERMS-szabályok első csoportjának feltételei :

EXW

Ex Works (Üzemből) (megnevezett rendeltetési hely)

Az eladó akkor szállít, amikor az árut a vevő rendelkezésére bocsátják az eladó telephelyén, vagy egy közös megállapodással meghatározott helyen, például raktárban vagy üzemben.

A vevő felelős a következőkért:

  • berakodás;
  • összes szállítási költség;
  • az áru eljuttatása a rendeltetési helyre.

Ha az eladó rakodja be az árut, akkor ezért a vevő vállalja a kockázatot és költséget.

FCA

Költségmentesen a szállítónak (megnevezett rendeltetési hely)

Az eladó:

  • a kivitel céljából vámkezelt árut leszállítja a vevő által kijelölt szállítónak egy meghatározott helyre; Ekkor a vevőre száll át a kockázat.

  • nem köteles vámkezeltetni az árut behozatal céljából, sem a behozatallal kapcsolatos díjakat megfizetni, sem behozatalivám-alakiságokat végrehajtani;

  • köteles berakodni az árut a vevő szállítója számára.

CPT

Szállítás fizetve (megnevezett szállítási cím)

A szabály rendkívül fontos, mivel a kockázat átszállása és a költségtérítés különböző helyeken történik. A kockázat átszállása az áru első szállítónak történő leszállításakor történik meg.

Az eladó köteles:

  • leszállítani az árut a szállítónak vagy a vevő által megnevezett egyéb személynek a meghatározott helyre;

  • szerződést kötni és kifizetni az áru megnevezett rendeltetési helyére történő szállítás költségét.

Tipp

A CPT-szabályok alkalmazása esetén az eladó akkor teljesíti kötelezettségét, amikor az árut a szállítónak szállítja le, és nem amikor az áru megérkezik a rendeltetési helyére.

CIP

Szállítás és biztosítás fizetve (megnevezett rendeltetési hely)

A CPT-szabályhoz hasonlóan ez a szabály is rendkívül fontos, mivel a kockázat átszállása és a költségtérítés különböző helyeken történik.

Az eladó:

  • leszállítja az árut a szállítónak vagy a vevő által megnevezett egyéb személynek a meghatározott helyre;

  • köteles kifizetni az áru megnevezett rendeltetési helyére történő szállítás költségét;

  • az áru szállítás közbeni elvesztését vagy sérülését fedező biztosítást köt;

  • köteles a saját költségén szállítmánybiztosítást kötni, amely megfelel az Institute Cargo Clauses (C) pontjai által meghatározott minimális fedezetnek.

A biztosításra a következők vonatkoznak:

  • javasolt jó hírnevű biztosító céggel megkötni;
  • feljogosítja a vevőt arra, hogy közvetlenül a biztosítóhoz nyújtson be követelést;
  • fedeznie kell a szerződésben foglalt árat és annak még 10%-át;
  • a szerződés pénznemével azonos pénznemben érvényes.

Tipp

A CIP-szabályok alkalmazása esetén az eladó akkor teljesíti kötelezettségét, amikor az árut a szállítónak szállítja le, és nem amikor az áru megérkezik a rendeltetési helyére.

DAT

Terminálra szállítva (megnevezett terminál a kikötőben vagy rendeltetési helyen)

Az eladó akkor szállít, amikor az árut a vevő rendelkezésére bocsátják a megnevezett kikötő megnevezett termináljában, vagy a rendeltetési helyen.

Itt a „terminál” bármilyen fedett vagy nem fedett helyet jelenthet, például raktárt, konténert vagy közúti, vasúti vagy légi teherterminált.

Az eladó felelős az áru terminálba való szállításával és kirakodásával kapcsolatos összes fuvarért és kockázatért.

DAP

Rendeltetési helyre szállítva (megnevezett rendeltetési hely)

Az eladó akkor szállít, amikor az árut a vevő rendelkezésére bocsátják az érkező szállítóeszközön, amely készen áll a kirakodásra a megnevezett rendeltetési helyen.

Az eladó vállalja az áru megnevezett helyre való eljuttatásával kapcsolatos összes kockázatot.

Az eladó nem köteles megszervezni az áru kirakodását a rendeltetési helyen.

DDP

Vámfizetéssel leszállítva (megnevezett rendeltetési hely)

Ez a szabály jelenti a legtöbb kötelezettséget az eladó számára, aki vállalja az áru rendeltetési helyére való szállításával kapcsolatos összes költséget és kockázatot. Az eladó köteles végrehajtani mind a kivitelivám-, mind a behozatalivám-alakiságokat, és kifizetni az összes kapcsolódó díjat és adót.

Az eladó akkor szállít, amikor az alábbi három cél teljesül, nevezetesen, amikor az áru:

  • a vevő rendelkezésére lesz bocsátva;
  • vámkezelése megtörténik az érkező szállítási eszközön;
  • kirakodásra kész a megnevezett rendeltetési helyen.

Az INCOTERMS-szabályok második csoportjának feltételei:

A következő szabályok csak áru kivitelekor, és csak akkor alkalmazandók, ha az indulás helye és a rendeltetési hely is tengeri kikötő vagy mindkettő belvízi út.

FAS

Költségmentesen a hajó mellett (megnevezett célkikötő)

Ezt a szabályt széles körben alkalmazzák a tengeri és a belvízi szállításban, ugyanakkor előfordulhat, hogy nem megfelelő akkor, ha az árut azelőtt adják át a szállítónak, hogy az a hajó fedélzetére érne.

Az eladó akkor szállít, amikor az árut elhelyezik a hajó mellé, például a megnevezett szállítási kikötő rakpartján.

Az eladó az áru elvesztésére vagy sérülésére vonatkozó kockázatvállalása akkor száll át, amikor a szállításhoz megnevezett kikötőben a hajó mellé kirakodják az árut.

CFR

Költség- és fuvardíj (megnevezett célkikötő)

A szabály kritikus pontja, hogy a kockázat átszállása és a költségtérítés különböző helyeken történik. Noha a szabály mindig meghatározza a rendeltetési kikötőt, nem feltétlenül adja meg a szállítási kikötőt, ahol az átszáll a vevőre.

Az eladó köteles:

  • az árut a hajó fedélzetére szállítani;
  • az áru megnevezett rendeltetési kikötőbe juttatásához szerződést kötni, valamint az eljuttatáshoz szükséges költségeket és fuvarozást fizetni.

Az áru elvesztésének vagy sérülésének kockázata attól a pillanattól száll át az eladóról, hogy az áru felkerült a hajó fedélzetére.

A CFR-szabályok alkalmazása esetén az eladó akkor teljesíti kötelezettségét, amikor az árut a szállítónak szállítja le, és nem amikor az áru megérkezik a rendeltetési helyére.

CIF

Költség-, biztosítási és fuvardíj (megnevezett célkikötő)

Az eladó köteles:

  • a hajó fedélzetére szállítani az árut;

  • az áru megnevezett célkikötőbe juttatásához szerződést kötni, valamint az eljuttatáshoz szükséges költségeket és fuvarozást fizetni;

  • biztosítást kötni, amely fedezi a vevő az áru szállítása közbeni elvesztésének vagy sérülésének kockázatát;

  • csupán minimális fedezetre érvényes biztosítást kötni.

Az áru elvesztésének vagy sérülésének kockázata attól a pillanattól szál át az eladóról, hogy az áru felkerült a hajó fedélzetére.

A CIF–szabályok alkalmazása esetén az eladó akkor teljesíti kötelezettségét, amikor az árut a szállítónak szállítja le, és nem amikor az áru megérkezik a rendeltetési helyére.

Tipp

További biztosítási megállapodások szükségesek a vevő terhére a nagyobb biztosítási védelem érdekében.

3 Amerikai külkereskedelmi definíciók – rövid útmutató

A felülvizsgált amerikai külkereskedelmi definíciókat (RAFTD) először az Egyesült Államok Kereskedelmi Kamarája fogadta el 1941-ben. Hosszú élettartamuk ellenére nem jelennek meg ezek a kifejezések a nemzetközi üzleti tranzakciók során általánosan használt ICC INCOTERMS-ben. Azonban előfordulhatnak árajánlatkérésekben az Egyesült Államokban. Az alábbiakban összegyűjtöttük a szabályokat, így azok összehasonlíthatók az INCOTERMS 2010 szabályaival.

Praktikus útmutató a felülvizsgált amerikai külkereskedelmi definíciókhoz

Ex Point of Origin (Származási helyről) (megnevezett származási hely)

Az eladó:

  • Az árut a vevő rendelkezésére bocsátja egy megnevezett helyen, elsősorban az üzemében, gyárában vagy raktárában

A vevő:

  • Vállalja az összes költséget és kötelezettséget az áruszállító számára való berakodástól kezdve a rendeltetési helyig.

FOB

Költségmentesen a fedélzeten (megnevezett belföldi szállító az indulási ponton vagy a szállítási ponton)

A szabály többféle módon alkalmazható. Tartalma akár az EXW-szabállyal is egyező lehet.

Az eladó:

  • köteles az árut elhelyezni vagy egy belföldi szállítónak leszállítani berakodás céljából a megnevezett indulási, kiviteli vagy szállítási kikötőbe.

Megjegyzés: a megnevezett pont lehet akár a vevő országában is.

FAS

Költségmentesen a hajó mellett (megnevezett célkikötő)

Az eladó akkor szállít, amikor:

  • az áru a tengeri hajó mellé van helyezve berakodásra a megnevezett kiviteli kikötőben.

C&F

Költség- és fuvardíj (megnevezett célkikötő)

Az eladó:

  • vállalja a hazai belföldi szállítás és a rakomány hajóra való berakodásának költségeit;
  • vállalja a szállítási kikötőtől a rendeltetési kikötőig történő óceáni áruszállítás költségeit.

CIF

Költség-, biztosítási és fuvardíj (megnevezett célkikötő)

A szabály azonos a C&F-szabállyal. A C&F-szabályban meghatározott kötelezettségek mellett az eladó köteles biztosítást kötni, amely fedezi a vevő az áru szállítása közbeni elvesztésének vagy sérülésének kockázatát.

Ex Dock (Dokkról) (megnevezett behozatali kikötő)

Az eladó vállalja:

  • a felelősséget az áru kirakodásáért a hajóról a megnevezett kikötőben, és az áru rendelkezésre bocsátásáért;

  • az összes költséget az áru kirakodásáért a célkikötő dokkján, beleértve a hajóról való kirakodás költségét.

Amikor legközelebb átnéz egy adásvételi szerződést, az INCOTERMS ismeretével már egyszerűbb lesz felmérni, hogy pontosan ki vállalja az exportpiaccal kapcsolatos költségeket és kockázatokat. Ily módon elkerülheti a félreértést, amikor üzletet köt ügyfeleivel.

Összegző ellenőrzőlista

Adásvételi szerződés aláírása előtt fontos ellenőrizni:

  • az INCOTERMS 2010 szabályait a saját kötelezettségek egyértelművé tételére;
  • hogy az INCOTERMS-szabályok mely csoportja alkalmazandó az esetedben;
  • a hárombetűs INCOTERMS-szerződést.