Útmutató a Doing Business jelentéshez

Milyen hatással van a Doing Business szerinti jó rangsorolás a külföldi befektetésekre?

1 Áttekintés

A nemzetközi sajtóban közel 2000 cikk hozta összefüggésbe a Doing Business szerinti jó rangsorolást és a közvetlen külföldi befektetéseket. A cikkek a Világbank 2016-os Doing Business jelentésének megjelenése után íródtak. A cikkek párhuzamot vonnak a jó Doing Business-rangsorolás és a közvetlen külföldi befektetésekkel járó új munkahelyek, új technológiák és folyamatok megjelenése között. Ennek eredményeképpen sok vállalkozás a Doing Business adatai alapján dönti el, mely országok jelentenek jó választást üzleti szempontból.

A cél

Annak eldöntése, hogy a jó Doing Business-rangsorolás megbízható jelzője-e a vállalkozásbarát gazdasági környezetnek. Útmutatónkban megvizsgáljuk, hogy a jó Doing Business-mutató valóban olyan környezetre utal-e, amely általánosságban kedvező egy új gazdaságba való befektetés szempontjából.

2 A közvetlen külföldi befektetések és a Doing Business-pontszámok

Annak ellenére, hogy a Doing Business-mutatók a kis és közepes méretű hazai cégekre összpontosítanak, sok politikai döntéshozó gondolja úgy, hogy a jobb mutatók együtt járnak a közvetlen külföldi befektetések (FDI) növekedésével.

A Világbank Doing Business-adatai szerint 2011-ben a szabályozási gyakorlat területén legelőkelőbb rangsorolást elért gazdaságok jelentősen több közvetlen külföldi befektetést kaptak, mint a közepes pontszámot elért gazdaságok.1 A közepes pontszámot elért gazdaságok több külföldi befektetést kaptak, mint a legalacsonyabb pontszámot elért országok.

Hogyan méri össze a gazdaságokat a Doing Business?

Az itt használt Doing Business-mutatók összetetten mérik a befektetési környezetet, amelyet a határértéktől mért távolság határoz meg.

A határértéktől mért távolság annak mértéke, hogy egy gazdaság mennyire áll messze a leghatékonyabb gyakorlattól vagy a 2005. óta a legmagasabb pontszámot elért gazdaságok Doing Business-mutatóitól.

Azokban a gazdaságokban, amelyek közelebb álltak a határértékhez, 2011-ben nagyobb volt az egy személyre jutó közvetlen külföldi befektetés mértéke.

3 A közvetlen külföldi befektetések fő mozgatórugói

Sok kutatás vizsgálta már, hogy melyek a közvetlen külföldi befektetések legfontosabb mozgatórugói. Az egyik megközelítés szerint a közvetlen külföldi befektetések motivációi a következők:

  • piackeresés: a gazdaság mérete és az ország elhelyezkedése;
  • hatékonyság-keresés: az emberi tőke és az infrastruktúra minősége;
  • erőforrás-keresés: a természeti erőforrások és a stratégiai eszközök hozzáférhetősége.

E három mozgatórugót már alaposan tanulmányozták.2 Készültek további tanulmányok is, amelyekről az alábbiakban fogunk szót ejteni.

A Gravity Model tanulmány

Célja annak magyarázata, hogy mi okozza a közvetlen külföldi befektetések áramlását két ország között. A kutatás megállapította, hogy a következő tényezők fontos mozgatórugói a közvetlen külföldi befektetéseknek:

  • a piac mérete;
  • a növekedési lehetőségek;
  • a fontos piacoktól való távolság;
  • relatív foglalkoztatási kondíciók;
  • a kereskedelem nyitottsága.

Például minél nagyobb egy piac, annál nagyobbak a méretgazdaságosság lehetőségei a termelésben, ami jobb lehetőségeket biztosít a versenyképes áron való termelésre.

A közép- és kelet-európai gazdaságok az elmúlt évtizedekben jelentős közvetlen külföldi befektetéseket kaptak, mivel belépési pontnak tekintik őket a hatalmas európai piacra. Emellett viszonylag jól képzett munkaerővel is rendelkeznek.

Intézményi és szabályozási keretrendszer

Az országok intézményi és szabályozási háttere szintén fontos tényezőnek bizonyult a közvetlen külföldi befektetések szempontjából.

Az egyik tanulmány szerint a bíróságok függetlensége és a munkaerőpiac rugalmassága a befektetési ágazattól függően jelentős mértékben összefügg a közvetlen külföldi befektetések mértékével.3

A közvetlen külföldi befektetések korlátai

A korrupció jelentős visszatartó erő a közvetlen külföldi befektetések szempontjából. Hatása megegyezik a külföldi cégekre kiszabott magas adókulcs hatásával.

A közvetett adók elveszik a befektetők kedvét a külföldi befektetéstől, mivel ezek az adók sok országban magasabbak, mint a közvetlen külföldi befektetésekre vonatkozó jövedelemadó.

A vállalkozásokra vonatkozó szabályozások és a külföldi tulajdonban lévő vállalkozás alapításához kapcsolódó eljárások magas száma akadályt jelent a befektetések számára.

4 A Doing Business eredményei

A Doing Business négy éve gyarapodó adatait feldolgozó tanulmány szerint a jobb Doing Business-rangsorolás jelentős összefüggésben van az országokba érkező közvetlen külföldi befektetés mértékével4, mivel vonzó befektetési környezet benyomását kelti az adott országról.

Egy kapcsolódó tanulmány szerint a vállalkozásokra a Doing Business mérései alapján vonatkozó szabályozások befolyásolják a közvetlen külföldi befektetések hatását. Például azok a gazdaságok, amelyek hatékonyabban szabályozzák a vállalkozások elindítását, jobban ki tudják aknázni a beérkező közvetlen külföldi befektetéseket.

Mit mutatnak meg a Doing Business-adatok?

A Doing Business gazdasági elemzést végzett a Doing Business-mutatók és a közvetlen külföldi befektetések beáramlásának kapcsolatát vizsgálva. Az elemzéshez nagyrészt egy 2011-es tanulmány modelljét használták fel.5 A tanulmány megvizsgálta a gazdaság Doing Business-mutatók szerinti teljesítménye és az összes többi gazdaságból származó teljes közvetlen külföldi befektetések közötti összefüggést. A makrogazdasági és kormányzati feltételek közötti különbségeket is figyelembe vették.

Az új tanulmány a „határértéktől való távolság” pontszámait használta a gazdasági rangsorolás helyett, mivel úgy vélték, ezzel pontosabban mérhető, hogy a vállalkozásokra vonatkozó szabályozások mennyire vannak messze a leghatékonyabb gyakorlattól.

A természeti erőforrások exportálása terén jelentkező különbségeket is figyelembe vették, és 145–160 gazdaságot vizsgáltak a különböző területek vonatkozásában.6

Arra a kérdésre keresték a választ, hogy a határértéktől való távolság adott évi pontszáma összefüggésben van-e a teljes közvetlen külföldi befektetés beáramlásával a következő évben.

Az új tanulmány eredményei

Az új tanulmány figyelembe vette a bevételek, az infláció, a népességszám, a kormányzati intézkedések, a kereskedelem nyitottsága és az elsődleges javak exportálása terén fennálló különbségeket.

Az eredmények egyértelműen azt mutatták, hogy a határérték pontszáma összefüggésben van a közvetlen külföldi befektetések beáramlásának mértékével.

Egyéb kutatási eredmények

A hazai befektetések bővülése és a bruttó hazai termék (GDP) növekedése7 függ a szabályozási környezet minőségét fejlesztő reformoktól.

5 A jó szabályozások jó vállalkozási légkört jelentenek

A Doing Business adatai szerint erős, statisztikailag jelentős kapcsolat van a közvetlen külföldi befektetések mértéke és a Doing Business által mért szabályozás általános szintje között. Ez nemcsak a kis- és középvállalkozások számára fontos elemeket, hanem az általános befektetési légkört is tükrözi.

Az eredmény azt az általános elképzelést is megerősíti, miszerint azok a kormányok, amelyek egy bizonyos területen, például a hazai vállalkozások terén jól szabályoznak, valószínűleg más területeken, például a külföldi befektetések területén is jó szabályozási döntéseket hoznak.8

Akkor is erre a következtetésre jutunk, ha összevetjük a Doing Business-mutatók eredményeit a szabályozási környezet egyéb méréseivel.

A Doing Business-mutatók szoros korrelációt mutatnak az Investing Across Borders-mutatókkal, amelyek a közvetlen külföldi befektetések szabályozására összpontosítanak. A mutatók két halmazában a hátárértéktől való távolság mértékei közötti korreláció 57%.

Egy helyi cég indításának a Doing Business által mért bonyolultsága és költsége, valamint egy helyi leányvállalat indításának az Investing Across Borders által mért bonyolultsága között 81%-os a korreláció.

Az Investing Across Borders által megvizsgált országokban helyi vállalkozás indításához átlagosan 8 eljárás és 26 nap, külföldi tulajdonban lévő cég indításához azonban átlagosan 10 eljárás és 41 nap szükséges.

A korreláció kiszámításának alapja a vállalkozásindítás határértéktől való, a Doing Business által mért távolsága, valamint a külföldi tulajdonú vállalkozások indításának határértéktől való, az Investing Across Borders által mért távolsága.

Mit takar az Investing Across Borders projekt?

Az Investing Across Borders projektet a Világbank-csoport indította el 2010-ben. A projekt keretében a közvetlen külföldi befektetésekre vonatkozó szabályozások különböző gazdaságokban mért mutatóit mutatják be. A jelen útmutatóban hivatkozott mutatók alapja a 87 gazdaság vizsgálatával készített, 2010-ben megjelent Investing Across Borders jelentés, illetve öt további gazdaság adatai, amelyeket az eredeti jelentésbe nem foglaltak bele.

Összefoglalás

A közvetlen külföldi befektetések mértéke még akkor is nagyobb a Doing Business mutatóit illetően jobban teljesítő gazdaságokban, ha a közvetlen külföldi befektetések szempontjából fontos más tényezők hatásából adódó különbségeket is számításba vesszük. Az erős szabályozási környezet is ösztönzi a külföldi befektetéseket.

6 Olyan országok kiválasztása, amelyekben egyszerű vállalkozni

A Market Finder eszköz rendeltetése, hogy a vállalkozásod terjeszkedéséhez legmegfelelőbb piacokat mutassa be. Találd meg a legjobb piacokat a termék- vagy szolgáltatáskategóriára vonatkozó keresési mennyiség, az Ads által javasolt átlagos ajánlatok (a verseny erősségét jelző mutató) és külső információforrások (pl. a Világbank adatai) alapján.

Források

  1. A Doing Business mutatói többféle módon is összevonhatók, ha összetettebb méréseket szeretnénk végezni a befektetési légkörre vonatkozóan.

  2. Ilyen jellegű tanulmányok áttekintéséhez lásd például: Blonigen és Piger (2011); és Hornberger, Battat és Kusek (2011).

  3. Walsh és Yu (2010)

  4. Jayasuriya (2011)

  5. Jayasuriya (2011)

  6. Jayasuriya (2011) becslést ad a Doing Business-rangsorok hatásáról 84 gazdaságban. (A kisebb mintanagyság oka a nem kiegyensúlyozott panel használata.)

  7. Például Haidar (2012).

  8. Geginat, Gonzalez és Saltane (2012).